"Megugrott a ciderek iránti kereslet, ezért évente kilencezer tonna almalé-koncentrátumot vásárol Magyarországról a Heineken-csoport. Ez a hazai termés tíz százalékát, mintegy 65 ezer tonna almát tesz ki. Ma már több mint húsz cidermárka van jelen a magyar piacon, és tavaly 50 ezer hektoliter fogyott belőlük."-olvashatjuk a www.mno.hu, "Minden tizedik almából cider lesz" című cikkjében.

Bizonyára sok embernek megfordult már a fejében, hogy cidert kéne készíteni. Mert finom a magyar alma, mert olcsó a magyar alma, mert sokféle van, nagy mennyiségben. Országunk éves gyümölcstermésének közel 70%-át teszi ki az alma. Az almából készült ital, gluténmentes. Még az orvosok is azt vallják: "Minden nap egy alma, az orvost távolt tartja.". Számos külföldi országban a cider fogyasztás mennyisége vetekszik a sörével. Magyarországon volt olyan év, amikor 865%-kal nőtt a ciderek iránti kereslet.

Úgy gondolom, elég sok pozitív dolgot írtam le arról, miért is kezdtünk cider készítésbe. Menjünk vissza a Lokalm cider életében, körülbelül 2 évet!

Akkor még Cider Pub nevű kitelepülős vendéglátásunkkal jártuk a rendezvényeket, hogy minél több emberhez eljuttathassuk az országban kapható cidereket. Hamar rájöttünk arra, hogy valójában "beleszerettünk" a termékekbe. Sajátot akarunk. Ekkor kezdődött meg a kemény munka. Természetesen először körbekérdeztük családtagjainkat, hogy ők hogyan készítenék. Érdemleges választ leginkább a nagyszüleinktől kaptunk, melynek lényege az volt, hogy úgy, mint a meggybort. Biztosra akartunk menni, ezért kutakodtunk az interneten is. Akkor még azt hittük, rengeteg jó receptúra található a világhálón, a bőség zavarával küzdöttünk. Nagyjából ugyanaz volt mindnek a lényege. Préselj almát, tegyél bele cukrot, erjeszd pár hétig, majd fogyaszd vidáman. A helyi piacon beszereztük az almát, és lelkesen préseltünk, szűrtünk, ülepítettünk, fejtettünk és izgatottan, bizakodva vártuk a végeredményt.

Almalé készítése gyümölcscentrifugával

Majd amikor elérkeztünk a recept szerinti erjedési folyamat végére, végre megkóstolhattuk, de összetörtünk. Nem az lett, amire számítottunk. Viszont addigra már annyira beleástuk magunkat a cider készítésbe, hogy nem hagyhattuk annyiban. Elhatároztuk, hogy mi meg fogjuk csinálni. Nagy szerencsénkre összehozott minket a sors Annamarival, aki jelenleg is a borászunk. Vele, közösen fejlesztettük ki a Lokalm cider receptúráját, melynek az otthon is elkészíthető változatát mutatjuk be.

Eszközök:

- demizson,

- kotyogó,

- dugó, aminek a közepébe bele tehető a kotyogó,

- átfejtő cső,

- fertőtlenítőszer (kén, vagy bármilyen borászati boltban kapható fertőtlenítő).

Alapanyagok, munkafolyamat:

100%-os, tartósítószer mentes almalé (aki inkább préselni szeretne, vegye figyelembe, hogy a művelet során rengeteget oxidálódik (bebarnul) az alma, ezért érdemes a lehető legzártabb rendszerben készíteni), illetve valamilyen antioxidáns készítményt használni pl.: kén, aszkorbinsav. Az almának alapvetően magas a pektintartalma, ezért a jobb lényeredék érdekében érdemes az almacefréhez pektinbontó enzimet adni. Szerencsére manapság elérhetőek nagyon rövid hatóidővel rendelkező enzimkészítmények, így elkerülhető az alma túlzott oxidációja is.

Miután kipréseltük a levet (jó esetben 60%-os lényeredék), érdemes a mustot ülepíteni - azaz a nagyobb úszkáló részecskéktől megszabadítani- mely több módon is véghez vihető. Egyszerű módszer a gravitációs ülepítés, melyet hűtéssel és pektinbontó enzimmel kombinálva a legjavallottabb elvégezni. A pektinbontó a gyorsabb ülepedésről gondoskodik, ugyanis - ahogy a préselésnél- a nagy molekulájú pektin és nyálka anyagokat kisebbre bontja és ezáltal kevésbé zavaros és kolloidkémiailag instabil folyadékot kapunk.

Mindezek után jöhet az erjedés beindítása. Amennyiben kéneztük illetve huzamosabb ideig hűtöttük a mustot, sajnos nem jöhet szóba a fajélesztő nélküli, spontán erjesztés, mely amúgy is bizonytalanabb, kockázatosabb módszer. A fajélesztőt gondosan kell megválasztanunk, ugyanis nagymértékben járul hozzá borunk aromáinak kialakításában. Az erjedés alatt folyamatosan figyeljünk a 12-16 Celsius fokos hőmérsékletre, és az oxigén bejutásának kerülésére. Az erjedést nyomon követhetjük refraktométerrel (vízben oldható szárazanyag tartalom törésmutató vizsgálata) valamint fajsúlymérővel is (térfogat kiszorítás elvén alapul).

Erjedő ciderek

Miután kierjedt a mustunk, borunk még zavaros, szén-dioxiddal telített, ilyenkor érdemes egy kevés időt még várni a további lépésekkel, hogy kicsit harmonizálódni tudjon borunk. Az első fejtés alkalmával jöhet az első kénezés. Ezután kivárhatjuk, amíg borunk magától szépen leülepszik, letisztul, illetve használhatunk borászati derítőszereket is. Ilyen derítőszer például a bentonit, zselatin, stb… Ezek használata pontos odafigyelést és elkeverést kíván!

A kénessav szintet folyamatosan kísérjük figyelemmel, és a hőmérsékletet se hagyjuk túlságosan felkúszni.

Az így elkészült almabort ízlés szerint édesíthetjük cukorral, almamusttal, egyéb édesítőszerekkel. Felmerülhet az a lehetőség is, mely szerint a bort megállítjuk az erjedésben és így az alap mustban található maradékcukortól lesz édes az almabor. Az erjedés megállítása viszonylag nehézkesnek mondható, megfelelő hűtési technológia (8-9 Celsius fok alá), illetve nagymértékű kénezés hatásos lehet. Mindezek után a megtartott vagy hozzáadott maradékcukorral is csínján kell bánni, ugyanis az a palackban/tartályban még újra erjedésnek indulhat, ami odafigyelés nélkül sajnos rossz irányba is elmehet. A megtartani kívánt cukrot különféle tartósítási módszerekkel tudjuk megőrizni, szóba jöhet például pasztőrözés (60-80 Celsius fokra történő hirtelen felhevítés majd lehűtés), mely a folyadékban megtalálható mikroorganizmusok ellen hatásos lehet, illetve hozzáadott tartósító szerek használata, mint például kén, kálium-szorbát.

A szén-dioxidról gondoskodhatunk szaturálással, azaz elnyeletéssel, illetve palackerjesztéssel, ami újra egy kényes téma, ugyanis ebben az esetben nem tudjuk a kénessav szintet optimálisra beállítani, ugyanis ez a metódus a palackban fellelhető kis mennyiségű cukor újra erjedéséről, ezáltal szén-dioxid képzéséről szól.

Szén-dioxid "elnyeletése" 

Ezek után már csak pár jégkockára és egy alacsony talpas, közepesen vastag falú pohárra van szükségünk, és élvezhetjük is a pompás italt.

Laura, Balázs, Annamari

A legtöbben, mikor elérünk az év végéhez, átgondoljuk az elmúlt hónapjainkat, és szembesülünk azzal, hogy miket is értünk el, miket valósítottunk meg azokból a tervekből, amikkel valahova el akartunk jutni. Majd ezekből levonva a következtetéseket lezárunk egy fejezetet, és nyitunk egy újat, hogy a következő esztendőben még produktívabban és hasznosabban teljen el a számunkra megadatott idő.

A mi csapatunk életében is eljött ezeknek a pillanatoknak az ideje, ami azért is különleges számunkra, hiszen ez volt az első évünk, amit végigcsináltunk azon az úton, ami (reméljük) a saját termékünk létrehozásához vezet. Mivel azonban ez nem ment volna nélkületek, szeretnénk veletek is megosztani, mi minden történt velünk, és miket tervezünk a következő időszakra.

Az év első fele kicsit kaotikusan zajlott, hiszen folyamatosan alakult a csapat összetétele, mire mostanra nagyjából kialakult, hogy kikkel és hogyan tudunk együtt dolgozni. Éppen ezért a termékfejlesztés és a koncepciónk összerakása is lassabban haladt ekkor, még teljesen más irányon és néven gondolkodtunk, mint ahol most tartunk.

Azonban szerencsére ez az időszak lehetőséget adott arra is, hogy különböző versenyeken és képzéseken induljunk, ahol az ötletünket tudtuk csiszolni és tökéletesíteni. Az egyik ilyen a BME-s Innovatív vállalkozások indítása és működtetése nevű tantárgy keretében megrendezett vállalkozásfejlesztési verseny, aminek keretében csapatunk 1. helyezett lett – akkor még Pesti cider néven. A győzelemnek köszönhetően a Demola nevű nemzetközi közösségi irodahálózat budapesti egységétől kaptunk rá lehetőséget, hogy náluk dolgozzunk, és grátiszban még 100.000 Ft-ot is adtak jutalmul. A lehetőséget azóta is nagy köszönettel kihasználjuk, nagyon sok segítséget kapva mind tőlük, mind az ott dolgozó többi csapattól, mint amilyen pl. a Miutcánk.hu, akiknek az egyik piknikjén is részt vehettünk. :)

A másik fontos verseny a BME Management Szakkollégiuma által szervezett INNOversitas volt, melyről már korábban is beszámoltunk, és ahol egyébként 2. helyet értünk el – ekkor már Lokalm cider néven, és közelebb kerülve a mostani koncepciónkhoz. Utóbbit szintén az előbb említett szakkollégium által indított Menedzsment Akadémia 2015-ös kiírásán tudtuk tovább fejleszteni.

Ennek a továbbgondolásnak – és a piackutatásainknak, melyet többek közt a nyáron egy másik partnerünknek, az almaCID-nek a különböző rendezvényeken való árusítása közben végeztünk – a következményeként rájöttünk, hogy az emberek nem igazán tudnak a ciderek szélesebb körben elérhető, akár minőségi változatairól, és csak a kommerszebb márkák iránt köteleződnek el. Hogy ezen változtassunk, CiderTour néven indítottunk egy mozgalmat, melyen a ciderfogyasztás szélesebb kultúráját szeretnénk megteremteni, 2 féle módon. Az első, hogy különböző helyeken, ahol árulnak minőségi cidereket, szeretnénk kedvezményt nyújtatni a vásárlóknak – ennek a megvalósítása még a 2016-os évben várat magára. A másik azonban már elindult, ebben egyelőre kisebb csoportok számára kóstolókat szervezünk, és 3 eseményt már sikeresen meg is csináltunk (a budapesti London Stone Pub, valamint a Night Card és a NoEX!T Media csapatainak együttműködésével és segítségével, amiket ezúton is szintén köszönünk), és idén is szeretnénk folytatni az általunk teremtett hagyományt, valamint tovább bővíteni az esték lehetőségeit és színvonalát.

És hogy hol is tartunk a saját termékünkkel? Jelenleg van egy olyan receptúránk, ami hozzáértő tesztelések alapján igen jó minőségű, és amit kézzel készítve már bármikor elő tudunk állítani, szóval most jön a szervezett gyártási környezet kitanulása, és a tényleges gyártás beindulása. A következő évünk valószínűleg ennek a folyamatnak a végrehajtásáról fog szólni, amelyhez jelenleg is éppen bérgyártót keresünk partnernek, akivel együttműködve piacra tudnánk lépni.

Szóval ez volt dióhéjban a mi 2015-ünk, reméljük, a következő évből is sok izgalmas dologról számolhatunk be nektek, és év végére már a saját termékünkkel koccinthatunk veletek. :)

Addig is boldog, izgalmas és élményekkel teli új évet kíván: Annamari, Laura, Balázs, Gergő, Zoli és Zsolti, vagyis a Lokalm cider és a CiderTour csapata!

Hogy feldobjuk az ünnepeket, és kicsit eltérjünk a hagyományos ételek és italok forgatagától, most egy itthon még nem annyira jellemző, de nagyjából a forralt borral egy idős téli italról, a forralt ciderről fogunk kicsit írni nektek. Ki gondolta volna ezt egy cideres oldaltól, ugye... :) Szóval, mint említettük, a forralt cider is régre vezethető vissza, nagy valószínűséggel a dél-nyugat angliai Wassail nevű ital leszármazottja, amihez egyébként egy nagyon érdekes hagyomány is tartozik. De erről majd jövő hónapban írunk nektek részletesebben, hiszen akkor lesz aktualitása, viszont addig is, ha nagyon kíváncsiak vagytok, és szeretnétek többet megtudni róla, akkor gyertek el a karácsonyi cider kóstolónkra, ahol fogunk róla bővebben mesélni. :) És természetesen forralt ciderrel is fogunk szolgálni nektek.

Most inkább rátérünk a lényegre, mivel elsősorban úgyis mindenkit maga az ital érdekel, ezért mi 2 recepttel is készültünk nektek, amik gyorsan, könnyen elkészíthetők, és nagyon finomak. Az első egy egyszerűbb kivitel, a másodikat ínyencebbeknek ajánljuk, de sok különbség nincs közöttük. Az elkészült italokat fogyaszthatjuk hagyományosan bögréből, azonban önthetjük akár befőttes üvegbe is, ami azon túl, hogy egyszerre nagyobb adag elfogyasztását teszi lehetővé számunkra, még kifejezetten jól is néz ki. :)

FIGYELEM! Semmi esetre se használjunk sima üvegpoharat, mert könnyen elpattanhat a meleg hatására, ami balesetveszélyes!

RECEPT 1

1 liter száraz cider

2 alma (szeletelt)

2 mandarin (szeletelt)

2 rúd fahéj

6 bogyó szegfűbors

4 szegfűszeg

Kis adag szerecsendió

2-4 evőkanál fekete rum

2-3 evőkanál barnacukor

Helyezd a cidert, a gyümölcsöket és a fűszereket egy lábasba, és 5-10 percig finoman melegítsd, hogy az ízek keveredni tudjanak a ciderrel. Utána add hozzá a rumot, a cukrot, és ha megfelelő az ízvilág, tálalhatod is!

RECEPT 2

1 liter szűretlen, száraz cider* (javasoljuk a Westons Old Rosie-t)

½ liter gyömbérsör

1 narancs

1 marék szegfűszeg

Néhány rúd fahéj

Juharszirup (vagy méz)

Kökényes gin vagy fűszeres rum (opcionálisan)

* Természetesen nem muszáj szűretlen cidert használnunk, azonban mivel a végén befőttesüvegbe is önthetjük, sokkal jobban néz ki a végeredmény.

Szúrj néhány kis lyukat a narancsba, és döfd beléjük a szegfűszeget. Rakd egy lábas aljára, öntsd rá a cidert, a gyömbérsört, és add hozzá a szegfűszeget és a juharszirupot (vagy mézet). Ezután kezdd el főzni addig, míg nem forr. Miután felforraltad, kapcsold le a lángot, és mérj ki 1-2 kanál gint (vagy rumot). A naranccsal és mindennel együtt öntsd ki egy kancsóba. Hogy melegen tartsuk, betekerhetjük a kancsót egy ruhával is. Igény szerint, miután a kancsóból kiöntöttük a bögrébe vagy befőttesüvegbe, rakhatunk bele extra szelet narancsokat vagy újabb rúd fahéjat is. A recept nagyjából 3-4 korsónyi adaghoz elegendő.

Esős hétfő este volt, tipikus brit időjárás. A helyszín egy tipikus brit hangulatú pub, főszereplőink pedig szintén tipikus brit italok, a ciderek. (Persze, aki olvasta korábbi posztjainkat a ciderek történelméről, azok tudják, hogy utóbbi állítás nem teljesen igaz.) Ez alapján a történet helyszínének is egy tipikus brit várost képzelhetnénk el, ám ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk, ugyanis mindez Budapesten alakult így.

Történt ugyanis, hogy az elmúlt hónapok termékfejlesztései közben sokszor találkoztunk azzal az elkeserítő helyzettel, hogy az emberek még mindig nem ismerik a minőségi cidereket, és nincsenek tisztában ezeknek az eredetével és a fogyasztási kultúrájával. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy Magyarországon hagyományteremtő módon megrendezzük az első cider kóstoló estet, ahol lehetőségeinkhez mérten igyekszünk változtatni ezen az állapoton.

Természetesen nagyon izgultunk, hogy milyen lesz a fogadtatás, hiszen sose szerveztünk még ilyesmit, és hiába teltek be 1 hét alatt minimális hírverés mellett a rendelkezésre álló férőhelyek, azért féltünk, hogy nem tudunk megfelelni az esemény felé támasztott igényeknek. Sőt, egyáltalán azt se tudtuk előzetesen, hogy az emberek milyen igényekkel jönnek el, mit várnak tőlünk, mit szeretnének hallani.

Aztán amikor szép lassan megtelt a helyszín, és elkezdődött az este, láttuk, hogy az emberek kezdenek oldódni, és szerencsére pozitív érdeklődéssel fogadtak minden kis információmorzsát, amit átadtunk nekik. Aminek külön örülünk, hogy az estét sikerült elég interaktívra, kötetlenre csinálnunk (amiben nagy érdeme volt a helyszín, a London Stone Pub tulajának, Gyurinak), és nagyon sok hasznos olyan kérdést, visszajelzést kaptunk, amiket a későbbiekben be tudunk építeni a hasonló estékbe.

Mert szerencsére a végére kijelenthető volt, hogy akik eljöttek, azok élvezték az estét, így erőt adtak nekünk is a folytatáshoz, és el is határoztuk, hogy tovább szeretnénk vinni a megkezdett hagyományokat, ezért havonta fogunk szervezni ilyen kóstoló esteket. Reméljük, minél többen eljöttök majd ezekre is, és sikerül közösen egy olyan kritikus tömeget építeni a minőségi ciderfogyasztás mögé, amire mindenki joggal lehet büszke idővel. :)

További képek az eseményről a CiderTour Facebook oldalán érhetők el, a kóstolóinkat ugyanis ezen név alatt futó mozgalmunk keretében szervezzük.

Múltkor a kora középkori ciderek felfutásánál hagytuk abba a sztorit, lássuk hogyan alakult az ital sorsa a későbbiekben. :)

Mivel népszerű lett, ezért a XV. századtól elkezdték a kifejezetten ciderkészítéshez nemesített almafák ültetését, és ekkoriban terjedt el az is, hogy minden család a desszertalmák mellé ilyen típusú csemetékből is ültetett el néhányat a kertekben. A cideralmáról egyébként azt érdemes tudni, hogy alapvetően nem túl jó minőségű, normál fogyasztásra szinte alkalmatlan, viszont ez adja az italoknak a markáns, savanykás ízét, mert kis méretéből adódóan szűk helyen összpontosulnak benne az almákban lévő anyagok, és mellette kevés cukrot tartalmaz.

A cider népszerűségének csúcspontját a 17-18. században élte, főleg amikor 1720-ban az állam is érdekelt lett az adók révén az alma és az almabor termelésében, ezért támogatta a faiskolák létrehozását, és így kialakulhatott a ma is ismert ciderfogyasztói kultúra a brit szigetek területén. Szintén erre az időszakra tehető, hogy a cider elterjedése a világ más tájain is megkezdődött, hiszen az angol telepesek vitték magukkal az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába és Új-Zélandra is, és ezeken a helyeken a mai napig szintén nagy népszerűségnek örvendenek ezek az italok.

Ugyancsak fontos esemény, hogy az 1860-as években több filoxéra járvány elpusztította az európai szőlőültetvények nagy részét, így az elsőszámú erjesztett ital Franciaországban az almabor maradt, ahol a mai napig előszeretettel fogyasztják cidre néven. Ekkoriban az addigi négymillió hektár almáskert tizennégymillióra nőtt, és ez idő tájt vált szokássá Anglia bizonyos helyein, hogy családonként két hordó ciderrel rendelkeztek. Az egyiket valóban ihatta a család minden tagja, gyerekek, nagyszülők, asszonyok is, de a másik csak is a férfié volt. Ezt a cidert az almalepárlóban tartották, ahol reggel felsorakoztak a családfenntartó férfiak, és kinek-kinek belemérték a saját fakancsójába a napi fejadagját. A második világháború után azonban az egész világon, így Angliában is nagyon megváltozott az emberek élete. A kis farmgazdaságok helyét a nagyobb termelőüzemek vették át, és bár most is találkozhatunk sok helyen pici házi cider üzemekkel, de a hipermarketek polcaira nem ők szállítanak.

Időközben természetesen elterjedt Európa más részein is, így pl. létezik a már említett cider/cidre (Franciaország, Belgium, Egyesült Királyság, Írország), de ezen kívül hívják még úgy, hogy sidra (Spanyolország), apfelwein, apfelmost, saurer most (Németország, Ausztria) vagy éppen jablečné víno (Csehország). Szintén népszerű ital még a skandináv országok területén is, ahol szintén különböző nevekkel illetik őket. Fontos viszont tudni, hogy némely országokban az erjesztett almaital nem szénsavas, így valamivel közelebb áll a hagyományos borokhoz.

Nagyjából így állt össze számunkra a ciderek történelme, amihez többek közt a Fűszer és Lélek blog egyik posztját is felhasználtuk. Kövessétek Eszter írásait is, mert nagyon jópofán fogalmazza meg a mondandóját. :) Reméljük nektek pedig érdekes volt megtudni, hogy honnan is ered pontosan az, amit isztok.

Egészségetekre! :)

Azt talán sokan tudjátok, hogy a cider hazájának a Brit-szigeteket szokás tartani, hiszen az Egyesült Királyság és Írország területén történik a legtöbb ilyen ital fogyasztása a lakosság arányához viszonyítva, azonban ez a feltevés elég távol áll a valóságtól. Ugyan az almafák már a rómaiak előtt is jelen voltak ezen a területen, és ők vezették be az ültetvények szervezett művelését, a ciderek gyökerét máshol kell keresnünk. Mivel konkrétan kőbe vésett története nincs a cider eredetének, ahány forrás, annyi féle változat maradt fent róla, így mi is több helyről szedtük össze, amiket találtunk, és próbáltunk ezek alapján egy egységesnek tekinthető verziót elmesélni nektek.

Valószínűsíthetően már az ókorban is készíthettek ilyen italokat, hiszen a zsidók shekar (jelentése: erős, erjesztett ital), a görögök pedig sikera néven készítettek almabort, vagy ahhoz hasonló erjesztett almaleveket, de a gallok és a baszkok is csináltak forró, erjesztett almaleveket és forró, mézes, fahéjas vízzel leöntött almateát is (utóbbit Phitarra néven ismerték). A IX. században Nagy Károly elrendelte, hogy a sörgyárak gyártsanak alma és körtebort is a számára, és amikor a korai brit népek bebarangolták a ma Spanyolországhoz és Franciaországhoz tartozó területeket, akkor találkoztak a ciderek korai megfelelőivel. Ezek az italok ciscdre néven jelentek meg az ó-francia nyelvben, ami a már korábban említett shekar, sikera, valamint a latin sicera változatokból eredeztethető. Ekkor azonban már többet jelentett egyszerű erjesztett italnál, a franciák, pontosabban ekkoriban főleg a normannok már egyértelműen az almából készített alkoholos nedűt értették alatta.

Ugyan a normannok voltak a legjelentősebb hatással a ciderkészítés történetére, mai szemmel visszatekintve elsőre mégsem volt teljesen egyértelmű, hogy ez az ital ennyire népszerű lesz, hiszen ekkoriban még rosszabb minőségű, másodlagos terméknek számított. Ezt az is jól bizonyítja, hogy ekkoriban a francia területek mellett Dél-Angliában is megpróbáltak szőlőültetvényeket és egyéb gyümölcsöskerteket telepíteni. A Golf-áramlat által generált időjárási viszonyok miatt azonban a terület, Észak-Franciaországgal egyetemben nem volt alkalmas ezeknek a termesztésére, és így, részben kényszerből, elkezdte a szőlőborokat kiszorítani a cider.

Ez köszönhető volt annak is, hogy Anglia 1066-os normann megszállása után rengeteg változtatást bevezettek, az emberek tömegesen elkezdtek áttérni a ciderek fogyasztására, új almafajták jelentek meg, és a cider elkezdett az adókban is nagyobb szerepet játszani. Angliában az első ciderkészítők 1205 körül, „Földnélküli” János király uralkodása alatt telepedtek le Norfolkban, Richmond közelében, és az 1300-as évek elejére olyan területeken is elkezdték készíteni, mint Buckinghamshire, Devonshire, Essex, Gloucestershire, Herefordshire, Worcestershire, Kent, Norfolk, Somerset, Suffolk, Surrey, Sussex, de még olyan északi részeken is, mint Yorkshire. Szintén a XIII-XIV. századra tehető, hogy ez lett a szigetországban a nép itala, de nem csak itt, hanem Normandiában is elkezdte kiszorítani a sört, és ekkortól csaknem ugyanannyi almabort adtak el évente, mint sört.

Ettől függetlenül ezután is voltak olyan időszakok, amikor megingott a ciderek népszerűsége, de ezekről majd a következő részben olvashattok. :)

Egyszer volt, hol nem volt, így is kezdődhetne a sztori, ha valamilyen Grimm mese keretében írnának rólunk, azonban maradjunk a valóság talaján. Történetünk azzal kezdődik, hogy ötletgazdáink, Balázs és Laura komoly vállalkozó családokból származnak, így teljesen természetes volt számukra, hogy ők is saját erőből szeretnének felépíteni valami új dolgot. Kísérleteztek és próbálkoztak eleinte több mindennel is, aztán egyszer csak azt vették észre, hogy hirtelen nagyon sok olcsó alma lepte el az országot. El is gondolkodtak rajta, hogy ezzel lehetne valamit kezdeni, és mivel ők is fiatalok még, szinte magától jött a lehetőség, hogy ebből bizony valami alkoholos italt kéne készíteni, és meg is született egy új magyar cider márka ötlete.

Mivel tudták, hogy ketten nem képesek felépíteni az egészet a semmiből, a FIVOSZ-tól kapott mentori segítséggel, amit Katona József biztosított, elkezdtek csapatot építeni maguk köré, és mellette folyamatosan képezni magukat, hogy valami frankó dolgot tudjanak létrehozni. Az belátható volt, hogy a nagy tételben kapható, kommersz márkákkal, mint a Somersby, Strongbow és Carling nem érdemes versenyre kelni, de mivel ők alacsonyabb gyümölcstartalmú, édesítő- és tartósítószerekkel teletömött termékeket forgalmaznak, ezt egyáltalán nem sajnálták. Fő céljuk ugyanis az volt, hogy szeretnének itthon is egy olyan cider fogyasztói kultúrát megteremteni, ahol minőségi italokat kap a lakosság.

A Lokalm cider alapító csapata a 2015-ös INNOversitas döntőn a Demolában

Ahogy haladtak az előkészületekkel, folyamatosan forogtak a csapattagok körülöttük, míg végül 2015. májusára kialakult az 5 fős mag, akikkel belekezdtünk a komolyabb munkába: lett egy borászunk Annamari személyében, egy pénzügyesünk Petinek köszönhetően, és végül Zsolti, aki a marketinges szekeret tolja. Így együtt indultunk el a BME Management Szakkollégiuma által szervezett INNOversitas 2015 nevű innovációs versenyen is, ahol 2. helyezettek lettünk másik mentorunknak, Schleer Tamásnak köszönhetően, aki segített rátalálni a helyes irányra. Fontos volt ugyanis számunkra a környezettudatosság és a helyi munkahelyek megsegítése is, ezért közösen egy olyan, társadalmi innováción alapuló víziót álmodtunk meg, hogy minden nagyobb város környezetében helyben fogjuk készíteni a termékeinket, méghozzá helyi alapanyagokból. Ezzel ugyan felvállaljuk azt, hogy a helyi almák sajátossága miatt mindenhol picit más lesz a ciderünk ízvilága, de cserébe mindenhol azokat a zamatokat tudjuk nyújtani, amiket megszerettünk gyerekkorunkban.

Így született meg tehát a Lokalm cider ötlete, időközben egy designerrel, Gergővel is kiegészültünk, és most azon dolgozunk gőzerővel a prototípus termékeink fejlesztésén keresztül, hogy minél hamarabb megkóstolhassátok frissítő, könnyed italainkat. Amíg ez megtörténik, addig is keressetek minket egyelőre itt a blogunkon, a Facebookon, vagy a hamarosan elinduló többi közösségi oldalunkon, illetve akár személyesen is a Demolában.